Egy szép nyári reggel volt. Hirtelen sikítás hallatszott: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez nem lehet igaz! Már megint el fogok késni!!!!! Természetesen Zoey volt. Gyorsan magára kapta az első ruhát és elviharzott. Mikor odaért a Macskávézóba már sokan voltak. Bridget szorgoskodott, Kikki zsonglórködött a tányérokkal -a vendégek legnagyobb örömére- Renée felvette a rendeléseket igaz kicsit kelletlenül és természetesen Corina nem csinált semmit. Zoey gyorsan átöltözött és kiment segíteni. Wesley éppen a konyhában szorgoskodott, amikor bement Elliot és azt mondta hogy elmegy.

-Hova?-kérdezte Wesley

-Á, semmi különös csak van egy kis dolgom.-felete. -Nyugi semmi baj. mondta mikor meglátta barátja ijedt arcát.

-Akkor jó-válaszolt megkönnyebbülten Wesley.

Végre vége lett a napnak.

-Hhá és már hulla vagyok- roskadt le álmosan Zoey az egyik székbe.

-Én is - válaszolták szinte egyszerre a lányok. Élükön Corianával.

-Corina! Te miért vagy fáradt??!!! Egész nap nem csináltál semmit!-fakadt ki Zoey

-Dehogynem! Én nagyon fontos munkát végzk csak ezt senki nem tudja értékelni.-válaszolta ingerülten az érintett.

-Igen? Mit?-fakadt ki Zoey

-Én kérlek ellenőriztem a tea minőségét.-magyarázta Corina.

-Csak meg ne halj a nagy fáradágba-mormolta csak úgy maga elé Zoey.

-Hallottam ám! -csattant fel Corina.

-Nem lehetne már befejezni végre??? Nincs egy nap hogy ne veszekednétek!!! -mondta ingerülten Renée.

-Lányok nyugi. Inkább menyjünk haza és aludjuk ki magunkkat. Ránk fér a pihenés. -javasolta Bridget.

-Igen én is már hulla vagyok.-szólt közbe álmosan Kikki.

Majd elindultak. Corináért jött a limuzin, Renée ment fotózásra, és Bridget is sietett haza mert sokat kellett tanulnia. Kikki és Zoey mentek hazafelé. Közben beszélgettek. Mindenről. Körülöttük ott volt a haza felé a munkából siető tömeg.

-Fussunk versenyt! -mondta Kikki.

-Most inkább ne. Mert fáradt vagyok és nem akarok az emberek között rohangálni. -érvelt Zoey.

-RAJTA!! -kiátotta el magát Kikki és elkezdett rohanni. Zoey utána:

-Várj!!, Mondtam hogy nem fussunk. -Elnézést, -Párdon, -Bocsánat mondta sűrűn Zoey miközben neki-neki ment az embereknek.

-Gyere Zoey kapj el! Áááúúú! -kiabált Kikki és elesett.

Végre Zoey is utolérte és akkor meglátta mi történt.Kikki és egy fiú ott feküdtek a földön. Látszólag senni bajuk nem volt.

-Bocsánat elnézést kérek a kislány miatt csak már megint nem hallgatott senkire. Jól vagy?

-Persze egyben vagyok. És semmi baj. Én is figyelmetlen voltam.-válaszolta kedvesen a fiú.

-Kikki te is jól vagy?

-Semmi bajom. Majd kicsatanok.-válaszolta nevetve a lány.

-Akkor jó- sóhajtott megkönyebbülten Zoey.

-Sziasztok nekem most már mennem kell.-búcsúzott a fiú.

-Nekünk is. Szia! -válaszolták a lányok.

Kikki pesze nem úszta meg a szidást.

-NEM MEGMONDTAM HOGY NE FUTKÁROZZ AZ EMBEREK KÖZÖTT??!!

-De, de nem lett senkinek semmi baja.-váaszolta Kikki.

-Jól van. Bocsi hogy kiabálok de tényleg nagyon fáradt vagyok.-szólt Zoey.

-Ugyan már. Semmi baj.Tényleg jobb lesz ha lefekszünk.mondta Kikki és ő is itt elváltak útjaik

Mikor hazaértek a lányok lefeküdtek aludni. Temészetesen minndenki jó mélyen aludt. Senki nem sejtette hogy nem is olyan messze egy házban épp fontos beszélgetés zajlik.

-Megszerezted?-kérdezte egy mély férfi hang egy szék mögül. Az arcát nem lehetett látni mert háttal ült és az egész szobában félhomály volt.

-Igen.-válszolt egy elszánt hang.Ez is inkább fiús hang volt.

-Mindent?-kérdezte újból a rejtélyes férfi a szék mögül.

-Még nem de....

-HALGASS! Mit mondtam? Hogy szerezd meg mindet máig!!!!-üvöltötte a férfi.

-Mester, megszerzem ígérem....-mondta inkább esedezve mint elszántan a fiú.

-Rendben csak hogy lásd milyen jó vagyok. Kapsz még 36 órát arra hogy meglegyenek. Világos?

-Igen mester persze.Köszönöm hogy ilyen jó vagy és kegyelmes.-hálálkodott a fiú.

-Jól van és most tünés!

-Viszlát merster ígérem hogy meglesz.- mondta és hajlongva kiment.

Mikor kért a férfi felált és elhúzott egy függönyt. A függöny egy lépcsősort rejtett. Lement. Majd mikor leért megállt és kinyitott egy ládát a ládában volt egy régi tükör. Felvette majd beleszólt.

-Szerinted megszerzi amit kell? -kérdezte

-Remélem. -válazolt egy rémisztő hang. Úgy is csak egy balfácán és nem kell többre, mint hogy ezt megtegye. De amíg azt hiszi hogy fontos addig bármire képes. Úgy hogy bizos hogy megszerzi.

-Úgy legyen.-válaszolta.

-Majd még jelentezem. Addig is viszlát kedves Norfius.

-Viszlát és várom hívását.

2.fejezet-A harc

Másnap reggel szokás szerint ment a cirkusz a Macskávézóban. Most éppen azért veszekedtek mert Kikki kibúrított egy tálca üdítőt és az egész ráfolyt Corinaára meg a vendégekre. Corina hazament átöltözni mondván hogy ilyen mocskos ruhában nem hajlandó semmit sem csinálni.

Miután nagy nehezen feltakarítottak mindent, bejött Elliot és azzal hogy beszélni akar a lányokkal. De ekkor hirtelen Minimica "rontott be" VESZÉLY, VESZÉLY VESZÉLY!!!!

Mindenki azt nézte hogy hol amikor kiderült: egy négy méteres nagy monstum állt kint az utcán és az ártatlan emberekre támadott.

Ritka ronda egy mutáns volt. Tiszta zöld volt az egész tesete olyan vol mintha egy gyíkkal keresztezték volna. Mindenfelé csapkodtt és kitört a pánik. Felette tökéletesen önelégült mosollyan ott lebegett Dren.

-Hello cicusok! Mit szóltok az új termtméymhez?-kérdezte.

-Jó ronda, akárcsak te!-válaszolt Kiiki.

-Úgy gondolod? Akkor meglátjuk hogy mit szólsz ehhez!-azzal megfújt egy sípot mire a gyíkszörny Kiiki felé fordult és nem éppen barátágosan ránézett, majd lecsapott.

Szerencsére a lánynak sikerült még időben elugrania, mads elkiáltotta magát:

-VARÁZSMEDÁL ÁTVÁLTOZÁS!!!

Néhány pillanat múlva ott ált teljes öltözékében, majd így tettek a többiek is. Végül mind a négyen harcara készen voltak.

A szörny csapkodott a lányok felé, ők pedig furgén ugráltak a csapások elől.

-Ez így nem mehet tovább!-szól kifulladtan Bridget.

-Igazad van! Támadás!!!-kiáltotta Zoey. Szuperharag TELJES ERŐVEL!!!!!!

Teljes döbenetükre nem hatott semmit.

-Úgy látszik erősebb mint gondoltuk-szólalt meg Renée.

-HARCI KASZTANYETTA! A tenger mélye az erőm vége!!!-ordította Bridget. Sajna feleslegesen.

-Ez így nem fog menni!-szólt újra Renée. Puszta erővel nem fog sikerülni!

Igen, akkor mégis hogy gondoltad?-érdeklődött Kikki

-ÁÁÁÁÁÁÁÁ! -Zoeyt elalálta a szörny.

ZOEY!!! -kiáétották a többiek.

Ekkor azonban sejtelmes fény látszódott és úgy tűnt mintha megált volna az idő. A kék lovag volt..

-Vidd el innen!-mondta Elliot.

-Rendben.-váéaszolt a Kék lovag. Majd eltűntek.

-Mi van?????!!!! Az a hülye kék izé már megint elvitte Zoey-t!!!-fakadt ki Dren.

-Mi van Dren, csak nem féltékenyek vagyunk?-kérdezte gúnyosan Renée.

-Dehogyis!!!!!!! Csak éppen idegeítő hogy ez a kék micsoda olyan nagynak képzeki magát!! De majd meglátjuk! . Azt hiszem látjátok hogy az új szörnyem erősebb az átlagnál. Rájöttem hogy úgy sokkal erősebbek lesznek a mutánsok ha 2 lelket olvasztok össze.

-Na jó elég a rizsából!-kiáltotta Kikki.

-TAMBURIN ÁRKOT ÁSNI!!!!!-nem igazán látszott a mutánson hogy érezte volna.

-MI??!! Semmi nem hat rá!-mondta elkeseredetten a lány.

-Renée mit álsz ott? Csinálj valamit.

-Gondolkodom.- válaszolta

-Inkább máskor tedd. Ha nem vetted volna észre mindjárt megöl minket ez a szörny!

Eközben Dren megint belefújt a sípba és a szörny támadásba lendült.

-Na, most ki olyan nagyon erős?-mondta gúnyosan Dren.

-Van valakinek valami épkézláb ötlete? -kérdezte Bridget.

-Azt hiszem van. -válaszolt Renée.

-MI???- kérdezték

-Látjátok azt a sípot szerintem, mintha azzal irányíraná a mutánst.

-Igazad van!-szólt Bridget

-Akkor mire várunk? Szerezzük meg!-javasolta Kikki.

De ekkor nem várt dolog történt. Hatalmas kék fény ragyogott be mindent és a szörny elkezdett üvölteni. Látszott rajta hogy iszonyatosan szenved.

-Most TÁMADÁS!-kiáltotta Renée.

-HARCI KASZTANYETTA!

-TAMBURIN!

-VARÁZSOSTOR!!

A szörny már nagyon legyengült ekkor egy ismerős hang hallatszott:

-SZUPERHARANG! TELJES ERŐVEL!!!!!!!

A mutáns megsemmisült. Mininmica odarepült és bekapta.

A hang természetesen Zoey volt.

-Mit keresel itt?- kérdezték a többiek

-Már jól vagyok.- és beszéltem a kék lovaggal.

Nehogy azt hidjétek hogy vége van!-mondta Dren. Azzal elővarázsolta a semmiből a kardjait. Azonban újjabb szereplő bukkan fel. A kék fény oka:

-Egy gyönyörű nagy madár. Elkezdett Dren felé repülni. Támadott. Mikor kinyitotta a csőrét arany szikrákhoz hasonló villámok repültek ki. Eltalálták az űrmanót. Dren a földre esett.

És felnézett.

-Mi a fene volt ez?-kérdezte elképedten.

Majd felált.

-Nehogy az hidjétek hogy ezzel vége van! Még találkozunk cicusok!-azzal elteleporátlt.

-Ismét hatalmas kék fény áradt szét és a madár elkezdett változni. Végül a földre esett ájultan Corina.

-Mi volt ez????? -játszódott le mindenkiben.Végül Kikki mondta ki.

-Azt hiszem sok megbeszélni valónk van.- mosolygott titokzatosan Elliot.

3. fejezet : A kék fény

-Oké akkor vegyük át mégegyszer-szólt Kikki 10 percel később a Macskávézóban. -Szóval mikor haza felé mentél Corina éppen mérgelődtél mert nem jött érted a limuzin amikor láttál egy madarat. Így van?

-Igen. -válaszolta a lány.

-És utána hallottál egy sikolyt majd el kezdtél rohanni a hang irányába de út közben eltévedtél mivel nem igazán szoktál gyalog járni a városban és mikor teljes kétségberesedten ott áltál fényt láttál egy sikátorban, odamentél és onnan nem emlékszel nagyon semmire.

-Igen így van de már ezt elmondtam!-csttant fel Corina. Az első emlékem az hogy ott álltok körülöttem és kérdezitek hogy mi történt.

-Roppant furcsa de nem lehetetlen. -mondta Wesley. Emlékeztek arra amikor Bridget átváltozott és uszonya nőtt?

-Hát persze.-válszlták egy emberként.

-Van egy feltevésünk Elliottal-folytatta Wesley-miszerint akkor tudtok átváltozni azzá az állattá amiből az erőtöket merítítek ha úgy érzitek hogy már nincs remény. Bridget mit éreztél akkor mielőtt átváltoztál?

-Hát.... úgy éreztem hogy meg kell mentenem Cassandrat. Annak ellenére hogy nem tudtam úszni mégis beugrottam a vízbe és odamnetem hozzá. Akkor láttam a fényt belenyúltam és tudtam lélegezni, beszélni a víz alatt. A többit már tudjátok.- fejezte be a monológját a lány.

-És te Corina?-kérdezte Elliot.

-Én is hasonlót éreztem Csak éppen az volt más hogy valahol mélyen udtam hogy eléggé szorult helyzetben vagytok és utána mentem be a fénybe.

-Akkor van valami alapja. És ez szerintünk bármelyikőtökkel megtörténhet. -mondta Elliot.- Szerintem jobb lenne ha hazamennétek mert elégé megviselhettek a ma történtek. Mindenkit. Akkor jó éjszakát. -szólt és elment.

-Lányok holnapra szabad napot kaptok. -mondta Wesley majd ő is felált és elment.

-Köszönjük.-mondták a lányok.

-Ugyan már. -legyintett a fiú majd ő is eltűnt.

Később az öltözőben....

-Tényleg Zoey veled mi történt?-kérdezte Bridget.

-Igen! Még nem is mesélted. Én is hallani akarom!-erőszakoskodott Kikki.

-Hát... nem nagyon emlékszem.-kezdte de Kikki beléfolytotta a szót.

-Nem baj akkor is mond el.

-Jól van lemondom.-fogytatta a lány. Szóval arra emlékszem hogy a szörny eltalált egy éles fájdalom és azt hittem hogy itt a vég, amikor valaki megfogot és elvitt.

-Ok. Ennyit mi is láttunk. Most haljuk a részleteket.-kezde megint Kikki.- Történt valami érdekes?

-Nem, de várd meg amíg befejezem. Na, utána se kép-se hang. Már csak annyi hogy valaki szólongat hogy Ébresztő!, meg Zoey térj magadhoz, és ilyenek. Utána úgy nagyából kitisztult a kép és a kék lovagot láttam. Kérdezetem hogy mi történt Ő azt válaszolta hogy maradjak nyugottan és pihenjek. De ekkor hallottam egy sikítást és tudtam hogy valami baj van. Elakartam menni de nem engedett, mert hogy "még túl gyenge vagy!" De én erősödtem hogy nem és fel akarok kelni. Végül meggyőztem és akkor elrohantam hozzátok és onnan már láttátok. -fejezte be a monológját a lány.

-Mindenesetre elég érdekes napunk volt. Nem gondoljátok?- szólalt meg Renée.

-De egyetértek.-folytatta Bridget.

Több szó már nagyon nem esett közöttük. Mindenki ment haza. Zoey boldog volt hogy holnap nem kell mennie dolgozni és végre alhat.

Este kapott egy SMS-t:

Van kedved holnap elmenni a parkba?

Mark

Azonnal válaszolt: Persze!!! Holnap 13:00??

Zoey

Ezt a választ kapta: Rendben! Ott várlak a Szerelmesek Szökőkútjánál

M.

Mire Zoey: Aligvárom!!! Igyekszem nem elkésni! :)

A lány repülni tudott volna a boldogságtól! Este még egy kicsit TV-zett, majd lefeküdt. Az éjjel nagyon rémisztő álma volt: Azt álmodt a hogy elkapták valami Dren féle lények és ő akárhogyan kiabált senki sem segített neki. MIndenféle dolgokkal vizsgálták. Majd felriadt lidérces álmából. Körülnézett s lassan rádöbbent hogy semmi baj mert itt van a saját szobájában és a szülei is it vannak a házban.

A tekintete a mobiljára tévedt és eszébe jutott a találkozó Markkal. Viszafeküdt és most már nem voltak lidérces álmai, sokkal inkáb romantikusak.....